Halálos mellékhatás?

Megbetegszünk, orvoshoz megyünk, ő felír néhány gyógyszert. Biztosak vagyunk benne, hogy amit kapunk, jót tesz nekünk, hiszen hatalmas gyógyszergyárak nagy tudású kutatói fejlesztették ki, hosszú éveken át tesztelték, előbb állatokon, majd embereken, és csak úgy engedélyezték. Hisszük tehát, hogy a tabletták, a kapszulák meggyógyítanak, nem okozhatnak bajt.

Vannak pedig sajnos olyan esetek, amikor ez a feltétel nélküli elfogadás nem helyénvaló. Igen, a jótékony hatás mellett ott vannak a mellékhatások. Minden reklámban halljuk, olvassuk, hogy a mellékhatásokról kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket. De vajon ők rendelkeznek-e minden információval a mellékhatásokról?
Egyre gyakrabban kerülnek nyilvánosságra olyan adatok, hogy egyik-másik nagy gyógyszergyár eltitkolt veszélyes mellékhatásokat. A legutóbbi ilyen botrány az Egyesült Államokban tört ki, méghozzá elég magasan. 2010 februárjában az amerikai szenátus Pénzügyi Bizottságának elnöke és rangidős tagja Max Baucus és Charles Grassley szenátor egy 334 oldalas tanulmányban hoztak nyilvánosságra olyan adatokat, amelyek bizonyítják, hogy a GlaxoSmithKline gyógyszergyár az általa gyártott Avandia nevű (hazánkban is kapható), a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer esetében hogyan próbált kutatási eredményeket úgy módosítani, értelmezni, hogy elkendőzze, de legalábbis minimalizálja az Avandia szív- és érrendszerre kifejtett káros hatását. Sőt, még az is nyilvánosságra került, hogy a gyár megpróbálta megfélemlíteni azokat a független orvosokat, akik erre a veszélyre már évek óta próbálnak figyelmeztetni.Caduceus
Veszélyes mellélhatások
Már a 2000-es évek elején felmerült, hogy az Avandia szedése pangásos szívelégtelenséget okozhat. 2007-ben a jó nevű New England Journal of Medicine-ben is megjelent egy tanulmány arról, hogy milyen jelentős a veszélye szívinfarktus kialakulásának Avandia szedése esetén – és ez csak a gyógyszer egyik mellékhatása.
2007-ben a Journal of the American Medical Association (JAMA) is megjelentetett egy tanulmányt, melyben kimutatták, hogy az Avandiát szedő betegek 19%-a halt meg, és további 8%-a „kapott” nem halálos szívmegbetegedést.
A gyógyszer ennek ellenére a piacon van még ma is. Az Európai Unióban az Avandia engedélyezésekor az Európai Gyógyszer Ügynökség az alábbiakat írja a mellékhatásokról a nyilvánosságnak szánt összefoglalójában:
„Milyen kockázatokkal jár az Avandia alkalmazása? Az Avandia leggyakoribb (100 beteg közül 1-10-nél előforduló) mellékhatásai a vérszegénység (alacsony vörösvérsejtszám), a hiperkoleszterolémia (magas koleszterinszint), a hipertrigliceridémia (egyfajta zsír megnövekedett szintje a vérben), a hiperlipémia (egy másik zsírfajta, a lipidek magas szintje a vérben), a súlygyarapodás, az étvágynövekedés, a szívisémia (a szívizom oxigénellátásának csökkenése), székrekedés, csonttörések, a hipoglikémia (alacsony vércukorszint) és az ödéma (folyadék felgyülemlése). Az Avandia használatához kapcsolódó összes mellékhatást illetően olvassa el a betegtájékoztatót!... Az Avandia nem alkalmazható a roziglitazonra vagy a többi összetevő bármelyikére túlérzékeny (allergiás) betegeknél. Szintén nem alkalmazható szívelégtelenségben, májbetegségben, akut coronaria szindrómában – pl. labilis anginában (a szívtáji szorító fájdalom egyik súlyos típusa) vagy a szívrohamok bizonyos típusaiban – szenvedő betegeknél, vagy azoknál, akiknél a cukorbetegség komplikációi (diabetikus ketoacidózis vagy diabetikus prekóma) léptek fel. Bizonyos egyéb gyógyszerekkel, például a gemfibrozillel vagy a rifampicinnel együtt adva az adagok megváltoztatására lehet szükség. A teljes felsorolás a betegtájékoztatóban szerepel.” (A betegtájékoztatót a cikk végén olvashatják.)
Elfogadható kockázat?
Annak ellenére, hogy a gyógyszernek ennyi és ilyen súlyos mellékhatása van, engedélyezték. Hogy miért? Idézem: „Miért engedélyezték az Avandia forgalomba hozatalát? Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) úgy döntött, hogy az Avandia előnyei a 2-es típusú diabétesz mellitusz kezelésében meghaladják a kockázatokat. A bizottság javasolta az Avandiára vonatkozó forgalomba hozatali engedély kiadását.”
Szedjen tehát a beteg olyan gyógyszert, amelynek olyan súlyos mellékhatásai vannak, hogy akár bele is halhat. Olyan betegség ellen, amelyet nagyon jól karban lehet tartani diétával és mozgással, különösen, ha már betegség megjelenésekor elkezdjük kezelni.
És a beteg hisz az orvosának, engedelmesen bekapkodja a pirulákat és csodálkozik, hogy bár a vércukorszintje rendben van (ha rendben van), számos más baja lett. Az orvos is csodálkozik, hiszen ő úgy tudja, hogy ez egy modern készítmény, melynek előnyei meghaladják a kockázatot. De vajon a betegeknek az a 19%-a, akiknél komoly szív- és érrendszeri megbetegedés lép fel, szintén úgy gondolja?
Kérdezze orvosát, gyógyszerészét...
Ha már csak a gyanúja felmerül annak, milyen súlyos mellékhatásai vannak egy gyógyszernek, miért nem függesztik fel az értékesítését addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy valóban veszélytelen?
A vitaminokról, táplálék-kiegészítőkről nem írhatjuk le, hogy gyógyhatással rendelkeznek, még akkor sem, ha a tények évszázadok tapasztalatin alapulnak. Sőt, még a meggyógyult beteg sem mondhatja el következmény nélkül, hogy „igen, engem ez vagy az a vitamin segített meggyógyulni” – a Gazdasági Versenyhivatal súlyos milliókra büntetheti a gyártót.
A gyógyszergyár, az más: megfélemlítheti a más véleményen lévő tudósokat, eltitkolhatja a mellékhatások súlyosságát, félrevezetheti a betegeket. (Őket persze nem bünteti a Hivatal.) És mi mégis hiszünk neki. De higgyünk most az egyszer a reklámoknak is. Kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket a mellékhatásokról. Olvassuk el a betegtájékoztatót, mielőtt kiváltjuk és beszedjük a gyógyszert. Az interneten nagyon könnyen megtalálhatjuk a betegtájékoztatókat. Megéri azt a pár percnyi időt rászánni és gondosan elolvasni, hogy a tények ismeretében tudjunk mérlegelni: be akarom venni azt a gyógyszert vagy sem, esetleg van más útja is a gyógyulásnak?

(Forrás: Gyógyulás útjai
 http://www.natursziget.com/nagyvilag/20110715-halalos-mellekhatas)



Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozOszd meg a Citromail-lel!Add az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

Hihetetlen életút: 15 éve él pénz nélkül és boldog

Ami első hallásra lehetetlennek, sőt, nevetségesnek tűnik, azt Heidemarie Schwermer esete a napnál is jobban bizonyítja. A 69 éves német hölgy 15 éve teljesen elhagyta a pénz használatát és azt állítja, soha életében nem volt még ennyire boldog... 

Heidemarie hihetetlen története 22 évvel ezelőtt kezdődött, amikor középkorú felső tagozatos tanárként kilépett egy rossz házasságból és két gyermekével Dortmundba költözött, a Ruhr-vidékre (Németország). A legelső dolog, amivel szembesült, a hajléktalanok igen nagy száma volt. Ez annyira sokkolta őt, hogy elhatározta, tennie kell valamit a helyet javítása érdekében - írja a harmonet.hu. Mindig abban a hitben élt, hogy a hajléktalan embereknek nincs szükségük pénzre, hogy kiemelkedjenek nehéz helyzetükből és a társadalom újra befogadja őket, csupán egy lehetőségre, mely által ismét hasznosnak érezhetik magukat. Heidemarie ezért nyitott egy Tauschring (csere-bere) boltot, melynek a “Gib und Nimm” (Adok-kapok) nevet adta.

Aprócska boltjában bárki „eladhatta” tárgyait vagy képességeit, készségeit, tudását és beválthatta bármire, amire szüksége volt, anélkül, hogy egyetlen fillér vagy bankó a kezébe került volna. A kis boltot megrohamozták a város munkanélküli és nyugdíjas lakói, akik rendkívül lelkesen bocsátották áruba szaktudásukat, képességeiket és régi holmijukat olyan árukért cserébe, amire éppen szükségük volt. Heidemarie Schwermer Tauschring üzlete afféle jelenséggé vált Dortmundban.

A nő 1996-ban meghozta élete legnagyobb döntését: pénz nélkül akar élni. A gyerekei már elköltöztek otthonról, ezért eladta dortmundi lakását és elhatározta, hogy nomád életet fog élni, tárgyakat és szolgáltatásokat ad el azoknak, akik kérik. Nagyjából egy évig tartott a kísérlete, de rájött, annyira élvezi ezt, hogy képtelen felhagyni vele. Most, 15 évvel később még mindig a Gib und Nimm (adok-kapok) elvek szerint él, takarítást és házimunkát végez szállásért a Tauschring tagok házában és minden percét élvezi ennek.

Schwermer két könyvet írt a pénz nélküli életről szerzett tapasztalatairól és megkérte a kiadót, hogy a neki szánt összeget adja oda jótékony célra, így sok embert tesz boldoggá, nem csak egyet. Ráadásul boldogabb és egészségesebb, mint valaha. Minden holmija elfér egy bőröndben és egy hátizsákban. Van egy 200 Eurós vésztartaléka, de minden további pénzt, ami befolyik, továbbad.

Forrás: http://www.168ora.hu/buxa/hihetetlen-eletut-15-eve-el-penz-nelkul-es-boldog-79649.html



Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozOszd meg a Citromail-lel!Add az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

Biogazdák kontra Monsanto!

Több mint 270 ezer biogazda döntött úgy, hogy egy március 30-án elindított perrel megpróbálja felvenni a harcot a nagyüzemi mezőgazdaság óriásával, a Monsanto cégével szemben. Az Organic Seed Growers and Trade Association (Organikus Takarmányok Termesztőinek és Kereskedőinek Szervezete) vezetésével vívott küzdelem célja, hogy a családi gazdaságoknak jogukban álljon gondoskodni arról, hogy a világ élelmiszer ellátásának egy része ezt követően is organikus eredetű legyen – s egyben megelőzzék azt az esetleges alaptalan vádat, mely szerint eltulajdonítják azokat a genetikailag módosított takarmányokat, melyek adott esetben befolyásukon kívül keverednek a földjükre.

A fogyasztók óriási hatalommal bírnak. Több mint egy évtizede tart az a kulturális váltás, melynek során a vásárlók egyre tudatosabban mondanak le a nagyüzemi gazdálkodás - 2008-as Food Inc. (Mozizabáló) című dokumentumfilmben bemutatott - gyorsabb-zsírosabb-nagyobb​-olcsóbb nézetéről. A családi termesztésű paradicsomtól a háztáji csirkékig, mind többen azt szeretnék, hogy az étel, ami az asztalukra kerül, lehetőség szerint az annak megfelelő időben, körülmények között és helyen teremjen meg, s egyaránt legyen egészséges a földre, az állatvilágra és a testünkre nézve.

Ám organikus eredetű élelmiszereink a szabadalmazott magok növekvő térhódításának következtében fokozott veszélynek vannak kitéve. A Monsanto által széles körben használt Genuity® Roundup Ready® repcemagnak köszönhetően a hagyományos repceolaj, mint fogalom mostanra gyakorlatilag teljesen megszűnt létezni. A pert indító gazdák azt szeretnék elkerülni, hogy a kukorica, szójabab, és számos más termény esetében a történet megismétlődjön. Mi több, fellépésükkel egyben azt is próbálják elkerülni, hogy a jövőben a Monsanto esetleg azzal vádolhassa őket, hogy jogtalanul használják pontosan azokat a magokat, melyeket a negatív következményektől tartva épphogy próbálnak elkerülni.

“Enyhe túlzásnak tűnhet, hogy pont egy génmódosított magokkal fertőzött föld gazdáját gyanúsítanák jogtalan használattal,” – említi Dan Ravicher, a Public Patent Foundation (Nyilvános Szabadalmak Alapítványa) igazgatója, egy a per kapcsán ez év május 30-án írt cikkében, “de volt már nem egy példa arra, hogy a több száz gazda ellen indított peréről hírhedt Monsanto ehhez hasonló váddal élt a múltban.”

Miközben a megavállalat részvényei egyre emelkednek, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma vizsgálatot indított a cég jogtalan üzleti gyakorlatának kérdésében. (The Street, 2011. június 29.)

A Monsanto, mely az elmúlt évtized folyamán az USA legnagyobb takarmányforgalmazói közül több mint húszat felvásárolt, régóta szigorú előírásáról hírhedt, mellyel vásárlóit minden évben a cég génmódosított takarmányának megvásárlására köztelezi. Azok a gazdák pedig, akik az előírásnak ellenszegülnének, büntetésként egy életre a Monsanto fekete listájára kerülnek.

A Monsanto alaposan kivetette hálóját a mezőgazdasági termőföldekre. Miként Ravicher is említi, “valójában a cég gazdasági érdekei diktálják, hogy az organikus termények teljesen megszűnjenek létezni, s a Monsanto ezáltal abszolút monopóliummal rendelkezzen az élelmiszer-ellátmányunk fölött.” Képzeljenek el egy olyan világot, melyből teljes mértékben hiányoznak a hagyományos, élettel teli takarmányok, s melynek irányítása egy olyan cég kezében van, aminek szellemi tulajdon iránti éhsége soha nem tűnik csillapodni. Másnak is lúdbőrös lett a háta a gondolattól? Akkor most képzeljünk el egy olyan világot, melyben több ezer gazda vívja az igaz harcot azért, hogy vásárlói számára továbbra is biztosítani tudja az ételválasztás lehetőségét – és e harcát végül sikerre viszi.

Forrás: Cornucopia Institute, The Street
            www.tudatbazis.hu



Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozOszd meg a Citromail-lel!Add az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez